2013. március 31., vasárnap

Jézus feltámadt: Az első hitvallás

Probléma: 
Keresztények is gyakran bizonytalanok a hitük eredetiségében, ugyanis azt gondolják, hogy a kezdetek mitikus homályba vesznek. Ki tudja, mikor találták ki a feltámadást? Ki tudja, kinek volt érdeke ez a tanítás? Kit tudja akkoriban mit is értetek feltámadás alatt, és aztán az egyház hogyan értelmezte át?

Megoldás:
A első "hiszekegy" azonos a mai credoval. Az első hitvallásunk ugyanis korai, pontos, ellenőrizhetően lehivatkozott, és mártírhalálokkal hitelesített.


1Kor 15.3-6
Elsősorban azt hagytam rátok, amit magam is kaptam: Krisztus meghalt bűneinkért, az Írások szerint, eltemették és harmadnap feltámadt, az Írások szerint.
Megjelent Péternek, majd a tizenkettőnek.
Később egyszerre több mint ötszáz testvérnek jelent meg, ezek közül a legtöbben még élnek...


Mikori az első hitvallás? A történelemtudomány álláspontja szerint Pál a fenti sorokat 55-ben írja, alig húsz évvel Jézus halála után (~33). Ez önmagában túl rövid idő, hogy ilyen kaliberű és kultúraellenes legendák gyökeret verhessenek. Mert Jézus istenembersége, és feltámadása elfogadhatatlan volt a korabéli kultúra számára. Az apostolokat is csak a tapasztalás és a megkérdőjelezhetetlen tények zökkentik ki a hagyományos ószövetségi kategóriákból, és így válnak hívővé.
Vagy még korábbi: Pál 55-ben nem úgy ír, mint aki újdonságot közöl, hanem mint aki emlékeztet a korábbi szóbéli tanítására: "azt hagytam rátok".
Kitaláció? Pál nem saját kinyilatkoztatást ad tovább, hanem "amit ő is kapott", és Péterhez, illetve a többi apostolokhoz köti magát. Pál nem akar autentikus lenni, hanem a megismert igazságot közvetíti. Továbbá a feltámadásról szóló tanítást tapasztalásra alapozza: "megjelent" ennek is, annak is. És ezt a tapasztalást ellenőrizhetővé teszi: "ezek közül legtöbben még élnek". Aki kíváncsi járjon utána!
De mit értettek a feltámadás alatt akkor? Ugyan azt amit ma: a test feltámadását: a lelki (értsd a Szentléleknek 100%-ban alárendelt, ámde fizikai, anyagi) test új és örök életre támadását. Pál az eredeti görögben nem egy lelki élményre utaló szót használ a feltámadásra, miszerint Jézus az apostolok szívében támadt volna fel, és tanítása a hit által élt volna tovább. Pál "fizikai felkelésről" ír: egy hulla fizikai talpra állásáról beszél. Ennyire nyomatékos a feltámadás fizikai jellege.
Az írások szerint? Sokak számára gyengíti Pál tanúságát, hogy az írásokra is hivatkozik. Ők jellegzetesen úgy értelmezik Pál sorait, hogy Pál olvasta az Evangéliumokat, és hit alapján elfogadta a feltámadást. Ám ez félreértés. Elsősorban, az Evangéliumok mind a Korintusi levél után keletkeztek, Pál valószínűleg nem olvashatta azokat. Emlékezz, hogy az Újszövetség dokumentumai ekkor íródnak csak. Pál az Ószövetségre hivatkozik, amiben természetesen sok minden előrejelzi Jézus halálát és feltámadását, és Pál itt mindössze arra törekszik, hogy Bibliai alapra is helyezze a hitvallását.
Vérrel igazolt tanítás: A zsidók számára annyira botrányos volt ez a tanítás, hogy káromlásért megkövezték István vértanút. Péter, Pál és még sokan pedig a rómaiak szemében voltak halálra érdemesek a hitük miatt. Ki halna meg a saját kitalált messiásáért, és milyen haszna származna belőle?

http://www.garyhabermas.com/






2013. március 29., péntek

A hit tudás

A hit biztos tudás.

A hit nem bizonytalan, mint ha azt mondanám, hogy "azt hiszem, holnap már jön a tavasz". A keresztény hit nem vélemény, erőltetett reménykedés, vagy vakhit, mint azt ma oly sokan alaptalanul gondolják. A hit nem is fennkölt érzelem, amint azt a modernizmus áramlata próbálja elhitetni velünk.

A keresztény hit a "hit" szónak egy másik jelentéstartalmával kezdődik: ahogy hiszünk a szemünknek, vagy hiszünk a szakértőknek, vagy hiszünk egy becsületes barátnak, ahogy hiszünk a tudomány eredményeiben úgy hiszünk (Jézus tekintélye alapján) az egyes hittételekben. Absztrakt gondolkodás, vagy kísérletezés útján nem tudnánk bizonyítani, ám mivel Jézus a garancia rá, elhisszük.

Ennek a hitnek semmi köze a reménykedéshez, a vakhithez, vagy az érzelmi fennköltséghez.

Pál azt írja: tudom kinek hittem (2 Tim 1,12), mert látta a feltámadt Jézust. És az apostolok hite, amelyben mi osztozunk ezért teljesen értelmes, és hasonló a hétköznapi értelemben vett tudáshoz.

A keresztény hit ugyanakkor természetesen sokkal több is, mint az állításszerűen megfogalmazott kinyilatkoztatás értelmi elfogadása - ám semmiképpen sem kevesebb annál. A hit örök élet, amiért az apostolok boldogan feláldozták a földi életüket.

http://www.youtube.com/watch?v=7vWB9lMh5Lc             

2013. március 27., szerda

Érzelmi problémák a pápaság körül

A ténykérdéseken túl, sokaknak érzelmileg is nehéz kérdés a pápaság
A pápaság intézményének történeti és bibliai igazolása mellett is, marad a kérdés, hogy: Isten, ugyan MIÉRT rendelkezett volna így?

1) A legrövidebb válasz: 
Foglalkozz a tényekkel! Ha egyszer így rendelkezett, nem gondolod, hogy neki van igaza? :)

2) A legszebb válasz:
A mi dicsőségünkre rendelkezett így! Az, hogy egyes emberek rettentő fontos feladatot kapnak Isten terveiben, nem csökkenti Isten dicsőségét. Jézus persze mindent megtudna oldani egyedül is, és sokkal evangelizálna, mint az összes apostol és szent együttvéve. Ha belegondolsz, Jézusnak még a Biblia sem kéne... Sőt ezt a blogbejegyzést is jobban megírhatta volna mint én... De Istennek nem ilyen a stílusa, hanem sokkal alázatosabb, sokkal jobb :)
Gondolkozz róla ekként: Isten szeretete nem "súlytalan gesztus egy mindenható részéről", hanem ő igazából bizalmat fektet belénk, igazából feladatot ad. Isten olyan úr, aki meg akarja dicsőíteni az alattvalóit, és ezért osztozik teremtményeivel még a hatalmában is.
Isten, ha úgy tetszett volna neki, megtehette volna, hogy az ember különösebb közreműködése nélkül váltja meg az emberiséget, de a Szentírás tanúsága szerint ő munkatársaknak és bajtársaknak akar minket az üdvtörténet kibontakoztatásának művében - és ezért áldott legyen az ő neve!

3) A kulturális kérdés:
Az értetlenségünk nagy részt onnan ered, hogy a mai kultúra főárama a vallást személyes hitként értelmezi csupán, és bántó, sőt otromba a gondolatnak tűnik, hogy Isten egy erős jogokkal rendelkező vallási vezetőt rendelt az igazhitűek vezetésére. Pedig a kinyilatkoztatást erről csak a maga kontextusában (az idők teljességének és a zsidó nép kultúrájának a tükrében) lehet helyesen értelmezni - amelybe a Fiú megtestesült -, és nem a mai posztmodern, vagy bármely más kultúra alapján. Tájékozódnunk kell, hogy mi az autentikus értelmezése a Bibliának, és addig is felfüggeszteni az ítéletet!

4) A megváltás több, mint gondolod:
A helyesen értelmezett Szentírás alapján a megváltás nem csak személyes, ahogy azt a mai kultúra sugallná, hanem intézményi is, sőt korporatív (egyfajta szuperbiológiai értelemben): ugyanis az Egyház Krisztus teste.
Az Ószövetségben Istennek prófétái, papja, felkentjei voltak, és a választott népnek nem volt szabad megtagadnia az intézményes kereteket.
Az Újszövetségben Jézusnak apostolai vannak. Közülük egy, Péter külön jogosítványokat kap, melyeket a többi apostol, és az apostolok tanítványai tiszteletben tartanak. Ugyanis ők, lévén bennszülöttek az Ószövetség kultúrájában még ösztönösen értették, hogy Jézus intézményt alapított Péterre.
Miért gondolnánk hát, hogy ma, a keresztényeknek, az Újszövetség polgárainak, az új választott népnek szabad eltérnie a jézusi intézménytől, az Egyháztól?
Annál is inkább súlyos kérdés ez, mert az Egyház Jézus misztikus teste, aminek mi sejtjei vagyunk. Minden igaz kereszténynek szenvedélyesen ragaszkodnia kéne a test egészéhez és épségéhez.

5) De én azt hittem a megváltásom személyes...
A képlet nem egyszerűen az, hogy mindenki személyesen fogadja el Jézust! A teljes képlet az, hogy miután személyesen elfogadtuk Jézust, és a keresztségben újjászületünk a misztikus test részeként, legyünk teljes közösségben az általa alapított Egyházzal is, amelynek kormányzója, szintén Jézus megbízásából, Péter és utódai.
Belátható, hogy Jézus személyes elfogadása magába foglalja mindannak az elfogadását, amit ő elrendelt. És ha ennek része egy intézményhez való tatozás, és egy vezető pásztorfigura? Még ha nem is érti a szívünk egyelőre, az akaratunkkal elfogadhatjuk: ám legyen... Jézus kedvéért!

6) "Hová mennénk uram?"
Hova mehetnénk, ha nem a katolikus Egyházhoz? A felekezeten kívüliség mai sztenderdek szerint is unbiblikus.
Ha meg más felekezethez megyünk, a tekintélyt ott is megtaláljuk. Minden közösség rendelkezik vezetőkkel és tanácsokkal (csakúgy mint az ősegyházban), hitvallásokat állítanak össze (csakúgy mint az apostolok), és a közösséget romboló elemeket kirekesztik (csakúgy mint Péter és Pál az Újszövetségben). De ezzel nincs is baj. A különbség igazából az, hogy a katolikus Egyház ezt Isten adta jog és rendszer szerint teszi, amiben a protestánsok nem vállalnak sajnos teljes közösséget. Imádkozzunk, hogy hazatérjenek!

2013. március 23., szombat

A Szentírás és a pápaság I.

Probléma:
Hol van a Szentírásban, hogy Isten szervezett vallást akart létrehozni? A pápaság, a magisztérium (tanítóhivatal), és a bíráskodás nem mind azhit személyes megélésének akadályai? Bűnös-e a katolikus Egyház a kereszténység elferdítésében?

Megoldás:
A katolikusok, mint az autentikus keresztények, mindenben az Isten akaratát igyekeznek követni. Ha okkal hihetnénk, hogy Isten mindössze individuális, személyes hitet vár tőlünk, akkor ebben a katolikusok lennének az élvonalban. Azonban a Biblia tanítása nem ilyen egyszerű:
Isten mind az Ó-, mind az Újszövetségben rendelt népe vezetésére embereket: Ábrahámot, Mózest, a királyokat... Isten világi és egyben spirituális vezető szerepeket delegál választottjainak. E kettő az ószövetségi Izrael esetében organikusan összetartozott.

A kormányzóságra, vagyis a pápaságra is van előkép az Ószövetségben: Izajás könyvéből (22. 15-25) megtudjuk, hogy Izraelnek nem csak királya volt, hanem a királynak volt kormányzója is, akire a város kulcsai voltak bízva, és tekintélyben ő csak a királynak volt alárendelve.  "Amit ő kinyit, azt senki be nem zárja, s amit bezár, azt senki ki nem nyitja". Ismerősen cseng? 
Erre utal Jézus vissza az Újszövetségben amikor Péternek adja a mennyország kulcsait. És a tanítványok, akik az Ószövetség kultúrájában éltek, egyből tudták, hogy Jézus honnan idéz, és hogy hatalmat delegál, pozíciót kreál, és Péter tölti be ezt a tisztséget.  
Jézus beteljesíti Izrael királyságát: Krisztus a király, de a második eljövetelig Péter és utódai a kormányzók.
Igen, az utódok is, a pápák. Izajástól ugyanis azt is tudjuk, hogy a korrupt Sebnát Eljákim váltotta föl. Tehát nem egy személyhez kötött kinevezésről van szó, hanem egy hivatalról, amit valaki mindig betölt. Természetesen a királyok korának végével, a kormányzóságnak is leáldozott. Ám Jézus épp ezt restaurálja és menti át beteljesített formában az Újszövetségbe. A pápaság ezért örökletes, és az Egyház mai gyakorlata így következik a Szentírásból.


A lelki probléma: Isten ugyan MIÉRT döntött volna így? (az én kiegészítésem) 
Mindez nem csak ténykérdésként vetődik fel. Van, akit nem csak az érdekel, hogy Isten hogy döntött, hanem sokan úgy vetik fel a kérdést, hogy: Isten ugyan MIÉRT döntött volna így? Ez azért van, mert a mai kultúra főárama a vallást személyes hitként értelmezi csupán, és bántó, sőt otromba a gondolatnak tűnik, hogy Isten egy erős jogokkal rendelkező vallási vezető figurát rendelt az igazhitűek vezetésére. 

Folyt köv.



2013. március 20., szerda

Ellentmondás a Szentírásban?

Probléma: 
Jézus azt mondja: nem azért jöttem,hogy eltöröljem a törvényt, hanem azért hogy beteljesítsem azt. Mégis a keresztények eltöröltek törvényeket (pl: szombat, körülmetélés, stb..) és újakat hoztak . 
Hogy tehették? Már az első keresztények sem vették Jézust komolyan? Vagy nem értették? Önellentmondás van a kinyilatkoztatásban? Milyen értelmezés szerint lehet a Szentírás mégis koherens?

Megoldás:
Jézus életében nem törölte el a kóser törvényeket, nem változtatott rajtuk, ám halálával beteljesítette az Ószövetséget, és ezzel az Ószövetséget felváltotta az Újszövetség, és az Újszövetségben a keresztények új és jobb törvények szerint élnek. Tehát a törvények változtak, és ez rendben van. és Jézus is mondhatja, hogy nem azért jött, hogy megváltoztassa a törvényeket.
És hogy az Egyház ezt így értelmezte az elejétől kezdve, és nem csak utólagos okoskodás, az is alátámasztja, hogy maga az Egyház válogatta össze a Szentírás könyveit (amikből aztán  a probléma felvetődik). Amennyiben az Egyház eltért volna Jézus tanításától, akkor megtehették volna, hogy nem kanonizálják az olyan könyveket, amelyek leleplezhetik ezt a csalást. Az hogy megtették, arra utal, hogy nincs szó hűtlenségről, se csalásról.
Mindössze csak arról van szó, hogy mi nyugati demokráciában élők nehezen értjük a bibliai kultúrát. A számunkra oly hasznos és felvilágosult gondolatok, melyek hirtelen megvilágítják a szövegek értelmét, akkoriban közhelyszámba mentek.
Számoljunk ezekkel a feloldásokkal: keressük a katolikus válaszokat a kérdéseinkre, de addig is amíg nem találjuk meg őket, bízzunk az Egyházában, amelyet Jézus alapított.

http://www.catholic.com/radio/shows/apparent-contradictions-in-the-bible-8124#    32min

2013. március 19., kedd

Isten, mint rossz szülő

A rossz problémájának egy érdekes megfogalmazása:

Probléma: 
A kereszténység nem lehet igaz, mert Isten nem olyan, mint amilyennek a keresztények gondolják: 

  1. A keresztények azt állítják, hogy Isten egy jóságos atya, olyan mint egy jó szülő, mi pedig a gyermekei vagyunk.
  2. Egy jó szülő nem engedi meg a gyermekeinek, hogy egymásban komoly kárt tegyenek, hogy igazán gonoszok legyenek, hogy elpusztítsák egymást. Ha Isten jóságos atya volna, akkor nem engedne a rossz emberek szabad akaratának. 
  3. Márpedig a világban azt tapasztaljuk, hogy isten gyermekeinek van szabadságuk minderre a rosszra. 
  4. Ebből következik, hogy Isten nem lehet jóságos atya, mint ahogy az a keresztények gondolják, következésképpen a kereszténység hamis.

 Megoldás:

  1. Még mielőtt a kinyilatkoztatásra hivatkoznánk észrevehetjük, hogy az analógia sántít. A hasonlatot akkor billenne helyre, ha Isten gyermekei alatt nem óvodás kisgyerekeket képzelnénk el, hanem idősebb szülők felnőtt gyermekeit. Ekkor nyilvánvalóvá válik, hogy egy jó szülő tulajdonságai közt nem szerepel, hogy drasztikusan beleszól a gyermeke életébe. Nem zárhatja be, nem kényszerítheti, egyszóval nem veheti el a szabad akaratát. A gonoszságot, amivel a probléma felvetője szembesül gonosz felnőttek, és nem gonosz kisgyerekek okozzák. Tehát Isten gyermekeinek gonoszsága, és Isten jóságos atyasága nem szükségszerűen ellentmondásosak. http://www.reasonablefaith.org/dr-craigs-response-to-atheist-mom
  2. A kinyilatkoztatás tükrében azonban az összehasonlítás még pontatlanabbnak tűnik. A Szentírás egy sor analógiát használ, hogy körülírja Isten és az ember viszonyának páratlan valóságát, és ezek közül csak egyik az atya-gyermek viszony. Ezen kívül legfontosabbak az alkotó-alkotás, a gazda-jószág, és a vőlegény-menyasszony analógiák, melyek együttesen írják le Isten viszonyát hozzánk. Nem lehet abszolutizálni egyiket sem. Isten, mint alkotó fáradhatatlanul dolgozik rajtunk, mint jó pásztor megkeresi az elveszetteket, mint atya türelmesen vár reánk, mint vőlegény féltékenyen vágyódik a szívünk után.
Természetesen mindez nem meríti ki a rossz problémáját, sem a katolikus választ, csak a problémára felel meg. For more go to: http://www.depositum.hu/rossz_problemaja.html.








2013. március 17., vasárnap

Ferenc


Az ember olvas ilyet is olyat is: mit várhatunk az új pápától? Itt a Catholic Answersben elhangzottakat összegzem:


  • Először is ő Ferenc, és nem I Ferenc. Elsővé akkor akkor válik majd, ha lesz második is.
  • A pápa fél tüdővel él: tinédzser korában fertőzés miatt ki kellett operálni fél tüdejét. Ehhez képest jól bírja!
  • Ha jó pápa lesz, mit kezdünk majd a Jezsuita viccekkel? :) Mivel szeretjük a jezsuita vicceket, nem lehet jó pápa! :D:D
  • Alázatos: előfordult, hogy HIV fertőzött betegek lábát mosta. Püspökként lakásban lakott, nem palotában. Busszal járt dolgozni. Most pápaként sem igényelt új ruhákat, hanem a régieket szabatta magára.
  • Jezsuita körökben az igazhitűségéről ismert: 2010-ben teljes mellszélességgel kiállt az Egyház családról szóló tanításáért az argentin kormány ellen, miszerint az egynemű párok örökbefogadásának engedélyezése diszkriminatív az örökbefogadott gyerekkel szemben. Minden gyereknek joga van egy apához és egy anyához.  
  • Tűz a diszkóban: a helyszínre először nem a rendőrség ér, vagy a mentők, hanem Bergoglio püspök. 
  • Ferenc: mit jelent ez? Missziót. Új evangelizációt.
  • Sok szempontból sikertelen volt Bergoglio püspök működése. Sok rossz dolog történt az ő ideje alatt: diktatúra, liberális eltolódások a társadalomban.  De ahogy Teréz anya mondta, nem azért jöttünk-e világra, hogy sikeresek, hanem azért hogy hűségesek legyünk. A tanításbéli és erkölcsi hűség megfelelőbb mérce, mint az elért sikerek. Ha a siker világi mércéjét alkalmazzuk, akkor Jézus életét óriási kudarcként kellene értékelnünk. 
  • Az Aparecida iratként ismert latin-amerikai püspökök közös nyilatkozata, amelyet Bergoglio püspök mutatott be, így fogalmaz az oltáriszentséggel és korunk jellegzetes bűneivel kapcsolatban: "koherensnek kell lennünk az eukarisztikus gyakorlatot illetően; tudnunk kell, hogy nem megengedhető senkinek, hogy egyszerre az egyház tanítása ellen beszéljen vagy cselekedjen, és odajáruljon az oltáriszentséghez. Igaz ez, különösen most, amikor a társadalom elmozdult az abortusz, az eutanázia, és általában az élet és család ellenes bűntettek irányába. Ez a felelősség elsősorban a törvényhozókra, képviselőkre, és az egészségügyben dolgozókra terhelődik".








2013. március 13., szerda

Habemus Papam!

Vicc: Hogyan lehetne keresztül vinni az Egyház szociális tanítását Amerikában és Európában a családról és az emberi élet szentségéről? Egyszerűen: az összes katolikus képviselő helyére muszlimokat és mormonokat kéne delegálni...

Amúgy: Habemus Papam! Isten áldja meg XVI. Benedek utódját, az első Latin-Amerikai pápát, I. Ferencet!

2013. március 11., hétfő

Nem értem = hitetlenség ?

Ezer kérdés nem ér fel egy kétellyel. A kérdések rendben vannak. A kérdések és a hit megférnek egymás mellett. Amikor Mária azt kérdezi Gábrieltől: "Mindez hogyan lehetséges?", nem kételkedik, hanem kérdez. Egy számára fontos dologban tanácstalan volt, de azt is tudta, hitte, hogy az angyalnál ott a válasz.

Amíg tudod hinni mindazt, amit az Anyaszentegyház tévedhetetlenül tanít légy nyugodt, járulj szentségekhez, a kérdéseidnek pedig természetesen járj utána, és meglátod, hogy vannak katolikus válaszok.

http://www.catholic.com/radio/shows/open-forum-7950#           min:23

Katolikus válasz

Katolikus válasz. Nem más ez, mint mind az, ami engem megfog a Catholic Answers Live műsoraiban, úgyhogy ha valaki tud angolul és jót akar magának, annak mars! a catholic.com oldalra. Aki viszont megelégszik azzal, amit én kicsemegézek, azt Isten hozta!