2013. március 19., kedd

Isten, mint rossz szülő

A rossz problémájának egy érdekes megfogalmazása:

Probléma: 
A kereszténység nem lehet igaz, mert Isten nem olyan, mint amilyennek a keresztények gondolják: 

  1. A keresztények azt állítják, hogy Isten egy jóságos atya, olyan mint egy jó szülő, mi pedig a gyermekei vagyunk.
  2. Egy jó szülő nem engedi meg a gyermekeinek, hogy egymásban komoly kárt tegyenek, hogy igazán gonoszok legyenek, hogy elpusztítsák egymást. Ha Isten jóságos atya volna, akkor nem engedne a rossz emberek szabad akaratának. 
  3. Márpedig a világban azt tapasztaljuk, hogy isten gyermekeinek van szabadságuk minderre a rosszra. 
  4. Ebből következik, hogy Isten nem lehet jóságos atya, mint ahogy az a keresztények gondolják, következésképpen a kereszténység hamis.

 Megoldás:

  1. Még mielőtt a kinyilatkoztatásra hivatkoznánk észrevehetjük, hogy az analógia sántít. A hasonlatot akkor billenne helyre, ha Isten gyermekei alatt nem óvodás kisgyerekeket képzelnénk el, hanem idősebb szülők felnőtt gyermekeit. Ekkor nyilvánvalóvá válik, hogy egy jó szülő tulajdonságai közt nem szerepel, hogy drasztikusan beleszól a gyermeke életébe. Nem zárhatja be, nem kényszerítheti, egyszóval nem veheti el a szabad akaratát. A gonoszságot, amivel a probléma felvetője szembesül gonosz felnőttek, és nem gonosz kisgyerekek okozzák. Tehát Isten gyermekeinek gonoszsága, és Isten jóságos atyasága nem szükségszerűen ellentmondásosak. http://www.reasonablefaith.org/dr-craigs-response-to-atheist-mom
  2. A kinyilatkoztatás tükrében azonban az összehasonlítás még pontatlanabbnak tűnik. A Szentírás egy sor analógiát használ, hogy körülírja Isten és az ember viszonyának páratlan valóságát, és ezek közül csak egyik az atya-gyermek viszony. Ezen kívül legfontosabbak az alkotó-alkotás, a gazda-jószág, és a vőlegény-menyasszony analógiák, melyek együttesen írják le Isten viszonyát hozzánk. Nem lehet abszolutizálni egyiket sem. Isten, mint alkotó fáradhatatlanul dolgozik rajtunk, mint jó pásztor megkeresi az elveszetteket, mint atya türelmesen vár reánk, mint vőlegény féltékenyen vágyódik a szívünk után.
Természetesen mindez nem meríti ki a rossz problémáját, sem a katolikus választ, csak a problémára felel meg. For more go to: http://www.depositum.hu/rossz_problemaja.html.








Nincsenek megjegyzések: